Watsuki Nobuhiro interjú

Mivel a Boukendan-stáb háromnegyede (hehe) kinn volt Brüsszelben a Made in Asián sorba állni sensei autogramjáért, így logikusnak tűnt egy interjú…

Lefordítása 😀 Na nem, majd mi készítünk interjút a Mindenható Watsuki Nobuhiróval 😆

Azért ha manga téren kicsit le is lassult most a helyzet, kárpótlásként talán elfogadjátok 🙂

Forrás: Manga-News

A 2011-es Made in Asia nevű brüsszeli rendezvényre (március 19-20.) Watsuki Nobuhiro is hivatalos volt a feleségével, Kurosaki Kaoruval. Pár érdekesség a rendezvénnyel kapcsolatban:

– saját kérésükre nem lehetett őket fényképezni (ezt azért kis ügyeskedéssel ki lehetett játszani :))
– 2*2 dedikálás volt szombaton és vasárnap, mindegyik egy órán át tartott, és az első három mázlista mindegyiknél kapott rajzot senseitől
– lehetett limitált kiadású képeket venni a helyszínen, ebből kettő Kenshines volt (Tomoe és Kenshin illetve Kaoru és Kenshin), egy Embalmingos (Fury)

Az interjú előtt volt külön beszélgetés is, amiben a következők hangzottak el:

– az egy héttel korábbi földrengés és szökőár kapcsán Watsuki hálás volt, hogy rengeteg nemzet áll az országuk mellett (a rendezvényen volt külön üzenőfal és gyűjtés is a katasztrófával kapcsolatban)
– a pályafutását illetően bár korábban is rajzolt, a gimnáziumban döntötte el, hogy mangaka lesz
– Kenshin sebhelyének először nem volt extra sztorija, csak annyit akart, hogy a karakter szenvedéseit tükrözze
– a mangáira gyermekeiként, azok adaptációra pedig így unokáiként tekint. Úgy véli, ennél többet nem kell mondania, viszont a maga részéről elégedett az animékkel, a Kenshin első OVÁját pedig nagyon érdekfeszítőnek tartja.
– az „oro”-nak nincs jelentése, csak a karakter megkedveltetését szolgálja
– mangáira a One Piece és a Jojo’s Bizarre Adventure volt nagy hatással, kedvenc alkotója pedig Obata Takeshi, akinek asszisztált is
– Kurosaki-senseinek kis része azért a Kenshinben is volt, egy-két tanácsot már ott is adott Watsukinak, így Sanosuke zanbatou-jával kapcsolatban
– az újtípusú mangairányzatokat, így a moe-t (cukisított karakter) nem nagyon követi, meghagyja azoknak, akik értenek hozzá, viszont a mangának szerinte olyan mély gyökerei vannak, hogy mindig lesz jövője
– egész nap dolgozik, sokszor napokig nem megy haza; Kurosaki-sensei szerint előfordul, hogy olyan sokáig van a stúdióban, hogy a macskájuk fel sem ismeri 🙂

 

És akkor az interjú (a maitre-t mindenhol senseire cseréltem):

Manga News: Jó napot, Watsuki-sensei! A műveit jól ismerik francia nyelvterületen, szinte minden műve megjelent már nálunk. A feleségéről viszont, aki az Embalmingban is besegít önnek, annál kevesebbet tudunk. Jó napot, Kurosaki-sensei, kérhetnénk egy rövid bemutatkozást?
Kurosaki Kaoru
: Jó napot, a nevem Kurosaki Kaoru, író vagyok. 2002 óta dolgozom Watsuki-sensei-el, akinek tanácsokkal segítek be a munkában.
Hosono-san
(a Jump Square képviselője, ebben a magazinban fut az Embalming): Mondhatni, olyan ez, mint a Coen-testvérek munkaviszonya. (filmrendezők – Nem vénnek való vidék, stb.)
Kurosaki
: Igen, igen.

 

MN: Köszönjük! Akkor lássuk az Embalmingot, ezen közösen dolgoznak. Kitől jött az ötlet, és hogy osztják fel a munkát?
Watsuki Nobuhiro
: Az ötlet tőlem származik. Általában megbeszéljük a forgatókönyvet, Kurosaki-sensei pedig elvégzi a szükséges háttérkutatásokat.

 

MN: Olvasta Mary Shelley Frankensteinjét?
Watsuki
: Igen, természetesen, rengetegszer.

 

MN: Korábban heti magazinnál dolgozott, most havonta jelennek meg a fejezetek a művéből. Melyik tempó vált be jobban?
Watsuki
: Hm, mangakaként úgy vélem, a heti megjelenés nagyobb kihívás, és jobban inspirálja az embert. De így, 35 fölött már nincs elég energiám és erőm hozzá. A havi egy fejezet sokkal kényelmesebb munkatempót jelent, több idő jut rá, és jobb ez így.

 

MN: Azt nyilatkozta, a Kenshin elején nem ismerte valami jól a Meiji-kort, ami pedig a manga egyik fő elemévé vált. Mi a helyzet az Embalminggal, mennyit tudott a 19. századi Angliáról?
Watsuki
: Igaz, hogy a Kenshin elején gyenge pontom volt a történelem, bár voltak részei, amik érdekeltek, így a bakufuval [a sógun kormányával] kapcsolatosak. Csak rajzolás közben tudtam meg róla többet. Akkoriban még nem volt olyan fejlett az Internet, mint ma, így régi könyveket kellett bújnom, hogy tanulhassak róla.
Az Embalming esetében kezdetben természetesen még kevesebbet tudtam a 19. századi Angliáról, az Internet segítségével viszont sokkal könnyebb információkat találni. Ezzel kapcsolatban főleg Kurosaki-sensei végzi a kutatásokat.

 

MN: Voltak Angliában is esetleg?
Watsuki
: Igen, egy hetet töltöttünk Angliában és Skóciában, hogy adatokat gyűjtsünk. Ez volt egyébként az első utunk Európába. Sokat tanultunk, mert a légkör, főleg az épületeké, a helyszínen egészen más, mint a regényekben és útikönyvekben.

 

MN: Igen, ez érződik a mangában is. A korabeli dolgokkal kapcsolatos információk pedig hitelesek és érdekesek is.
Watsuki
: Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy nem történelemkönyvet írunk, csak felhasználjuk a múlt egy szeletét a történethez. A manga fikció, és a szórakoztatás a célja.

 

MN: Természetesen. Térjünk rá egy kicsit a főhősre, Fury-re, aki a kését a szájába véve harcol. Ez a One Piece híres kardforgatója, Zoro előtt lenne tisztelgés? Abból gondolom, hogy Oda Eiichiro ugyebár az ön asszisztense volt.
Watsuki
: (nevet) Nem, nem, nem a One Piece miatt ilyen! Csak ki akartam hangsúlyozni az erejét az állkapcsán, ehhez pedig ideális volt, ha késsel a szájában harcol.

 

MN: Az első kötet vége meglehetősen tragikus. A rajongók nem panaszkodtak emiatt a leveleikben?
Watsuki
: Az Embalming nagyon erőszakos és nagyon nehéz mű. Az első kötet vége beleillik ebbe a koncepcióba, így nem, senki sem panaszkodott.

 

MN: A stílusa sokat változott a Kenshin elejétől a végéig, sőt, mostanáig is. Elégedett a jelenlegi stílusával?
Watsuki
: Nem, nem teljesen. Ha az lennék, már rég le kellett volna tennem a ceruzát. Épp ezért mindig próbálok változtatni a stílusomon.

 

MN: A shounen műfajban dolgozik hosszú évek óta, de egyszer azt mondta, a shoujót jobban szereti. Nem szeretné egy nap azt, vagy a seinent is kipróbálni?
Watsuki
: Nem. Sokféle manga létezik, de viszonylag vékony az őket elválasztó határvonal, azt nehéz definiálni. Én nem érzem szükségesnek, hogy alkalmazkodjak egy megszabott műfajhoz, a célom az, hogy szórakoztassam az olvasókat, hogy egy jó történettel gazdagítsam őket, nem törődve a műfaji kötöttségekkel.

 

MN: Nagy rajongója az amerikai képregényhősöknek. Nem gondolt még rá, hogy hozzájuk hasonló karaktert alkosson?
Watsuki
: Imádom az amerikai képregényeket, de épp ezért én magam nem kísérleteznék ilyen történettel. Már az is elég, ha elolvashatom és tisztelhetem őket. Bár megfordult már a fejemben, de csak vázlatokig jutottam.

 

MN: Jelenleg az Embalmingon dolgozik. Van más projektje is esetleg?
Watsuki
: Nincs. Szeretem minél jobban kidolgozni a történeteimet, így jobb, ha egyszerre csak egy projektre koncentrálok; azt hiszem, ez a jövőben is így marad. [a Yamato Takerut meg nyilván egy másik dimenzióban alkotta meg :D]

 

MN: Még egy utolsó kérdés – számtalan elképesztő karaktert alkotott, de ki a kedvence?
Watsuki
: Óóó, ez fogós kérdés… Csak egyet választhatok?

 

MN: Tudja mit? Legyen három!
Watsuki
: (nevet) Akkor… Kenshin, Shishio Makoto… És… Tsumura Tokiko…

 

MN: Nagyon köszönjük, Watsuki-sensei!
Watsuki
: Én köszönöm!

 

Kurosaki: Én is kérdezhetnék valamit? Később szeretném kitenni a blogomra is.
MN
: Persze!
Kurosaki
: A mangák általában akcióközpontúak, hemzsegnek bennük a nindzsák, szamurájok, ilyesmik. Ezt keresi egy mangában, emiatt olvas mangát?
MN
: Nem igazán. Az akcióért, az igaz, de azért is, ahogy ez összemosódik a hétköznapokkal, és az eredetiség is megfog, ami a mi kultúránkban már elég ritka. És persze a csodás, álomszerű események… Voltaképp azért olvasok mangát, mert sok minden megtalálható benne, ami a nyugati kultúrából hiányzik.
Kurosaki
: Nagyon köszönöm!
MN
: Mi köszönjük!

Forrás: http://www.manga-news.com/index.php/actus/2011/03/28/Nobuhiro-Watsuki-Conference-et-Interview

 

A 2011-es Made in Asia nevű brüsszeli rendezvényre Watsuki Nobuhiro is hivatalos volt a feleségével, Kurosaki Kaoruval. Pár érdekesség a rendezvénnyel kapcsolatban:

– saját kérésükre nem lehetett őket fényképezni (ezt azért kis ügyeskedéssel ki lehetett játszani :))

– 2*2 dedikálás volt szombaton és vasárnap, mindegyik egy órán át tartott, és az első három mázlista mindegyiknél kapott rajzot senseitől

– lehetett limitált kiadású képeket venni a helyszínen, ebből kettő Kenshines volt (Tomoe és Kenshin illetve Kaoru és Kenshin), egy Embalmingos (Fury)

 

Az interjú előtt volt külön beszélgetés is, amiben a következők hangzottak el:

– az egy héttel korábbi földrengés és szökőár kapcsán Watsuki hálás volt, hogy rengeteg nemzet áll az országuk mellett (a rendezvényen volt külön üzenőfal és gyűjtés is a katasztrófával kapcsolatban)

– a pályafutását illetően bár korábban is rajzolt, a gimnáziumban döntötte el, hogy mangaka lesz

– Kenshin sebhelyének először nem volt extra sztorija, csak annyit akart, hogy a karakter szenvedéseit tükrözze

– a mangáira gyermekeiként, azok adaptációra pedig így unokáiként tekint. Úgy véli, ennél többet nem kell mondania, viszont a maga részéről elégedett az animékkel, a Kenshin első OVÁját pedig nagyon érdekfeszítőnek tartja.

– az „oro”-nak nincs jelentése, csak a karakter megkedveltetését szolgálja

– mangáira a One Piece és a Jojo’s Bizarre Adventure volt nagy hatással, kedvenc alkotója pedig Obata Takeshi, akinek asszisztált is

– Kurosaki-senseinek kis része azért a Kenshinben is volt, egy-két tanácsot már ott is adott Watsukinak, így Sanosuke zanbatou-jával kapcsolatban

– az újtípusú mangairányzatokat, így a moe-t (cukisított karakter) nem nagyon követi, meghagyja azoknak, akik értenek hozzá, viszont a mangának szerinte olyan mély gyökerei vannak, hogy mindig lesz jövője

– egész nap dolgozik, sokszor napokig nem megy haza; Kurosaki-sensei szerint előfordul, hogy olyan sokáig van a stúdióban, hogy a macskájuk fel sem ismeri 🙂

 

És akkor az interjú (a maitre-t mindenhol senseire cseréltem):

Manga News: Jó napot, Watsuki-sensei! A műveit jól ismerik francia nyelvterületen, szinte minden műve megjelent már nálunk. A feleségéről viszont, aki az Embalmingban is besegít önnek, annál kevesebbet tudunk. Jó napot, Kurosaki-sensei, kérhetnénk egy rövid bemutatkozást?

Kurosaki Kaoru: Jó napot, a nevem Kurosaki Kaoru, író vagyok. 2002 óta dolgozom Watsuki-sensei-el, akinek tanácsokkal segítek be a munkában.

Hosono-san (a Jump Square képviselője, ebben a magazinban fut az Embalming): Mondhatni, olyan ez, mint a Coen-testvérek munkaviszonya. (filmrendezők – Nem vénnek való vidék, stb.)

Kurosaki: Igen, igen.

MN: Köszönjük! Akkor lássuk az Embalmingot, ezen közösen dolgoznak. Kitől jött az ötlet, és hogy osztják fel a munkát?

Watsuki Nobuhiro: Az ötlet tőlem származik. Általában megbeszéljük a forgatókönyvet, Kurosaki-sensei pedig elvégzi a szükséges háttérkutatásokat.

MN: Olvasta Mary Shelley Frankensteinjét?

Watsuki: Igen, természetesen, rengetegszer.

MN: Korábban heti magazinnál dolgozott, most havonta jelennek meg a fejezetek a művéből. Melyik tempó vált be jobban?

Watsuki: Hm, mangakaként úgy vélem, a heti megjelenés nagyobb kihívás, és jobban inspirálja az embert. De ígyí 35 fölött már nincs elég energiám és erőm hozzá. A havi egy fejezet sokkal kényelmesebb munkatempót jelent, több idő jut rá, és jobb ez így.

MN: Azt nyilatkozta, a Kenshin elején nem ismerte valami jól a Meiji-kort, ami pedig a manga egyik fő elemévé vált. Mi a helyzet az Embalminggal, mennyit tudott a 19. századi Angliáról?

Watsuki: Igaz, hogy a Kenshin elején gyenge pontom volt a történelem, bár voltak részei, amik érdekeltek, így a bakufuval [a sógun kormányával] kapcsolatosak. Csak rajzolás közben tudtam meg róla többet. Akkoriban még nem volt olyan fejlett az Internet, mint ma, így régi könyveket kellett bújnom, hogy tanulhassak róla.

Az Embalming esetében kezdetben természetesen még kevesebbet tudtam a 19. századi Angliáról, az Internet segítségével viszont sokkal könnyebb információkat találni. Ezzel kapcsolatban főleg Kurosaki-sensei végzi a kutatásokat.

MN: Voltak Angliában is esetleg?

Watsuki: Igen, egy hetet töltöttünk Angliában és Skóciában, hogy adatokat gyűjtsünk. Ez volt egyébként az első utunk Európába. Sokat tanultunk, mert a légkör, főleg az épületeké, a helyszínen egészen más, mint a regényekben és útikönyvekben.

MN: Igen, ez érződik a mangában is. A korabeli dolgokkal kapcsolatos információk pedig hitelesek és érdekesek is.

Watsuki: Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy nem történelemkönyvet írunk, csak felhasználjuk a múlt egy szeletét a történethez. A manga fikció, és a szórakoztatás a célja.

MN: Természetesen. Térjünk rá egy kicsit a főhősre, Fury-re, aki a kését a szájába véve harcol. Ez a One Piece híres kardforgatója, Zoro előtt lenne tisztelgés? Abból gondolom, hogy Oda Eiichiro ugyebár az ön asszisztense volt.

Watsuki: (nevet) Nem, nem, nem a One Piece miatt ilyen! Csak ki akartam hangsúlyozni az erejét az állkapcsán, ehhez pedig ideális volt, ha késsel a szájában harcol.

MN: Az első kötet vége meglehetősen tragikus. A rajongók nem panaszkodtak emiatt a leveleikben?

Watsuki: Az Embalming nagyon erőszakos és nagyon nehéz mű. Az első kötet vége beleillik ebbe a koncepcióba, így nem, senki sem panaszkodott.

MN: A stílusa sokat változott a Kenshin elejétől a végéig, sőt, mostanáig is. Elégedett a jelenlegi stílusával?

Watsuki: Nem, nem teljesen. Ha az lennék, már rég le kellett volna tennem a ceruzát. Épp ezért mindig próbálok változtatni a stílusomon.

MN: A shounen műfajban dolgozik hosszú évek óta, de egyszer azt mondta, a shoujót jobban szereti. Nem szeretné egy nap azt, vagy a seinent is kipróbálni?

Watsuki: Nem. Sokféle manga létezik, de viszonylag vékony az őket elválasztó határvonal, azt nehéz definiálni. Én nem érzem szükségesnek, hogy alkalmazkodjak egy megszabott műfajhoz, a célom az, hogy szórakoztassam az olvasókat, hogy egy jó történettel gazdagítsam őket, nem törődve a műfaji kötöttségekkel.

MN: Nagy rajongója az amerikai képregényhősöknek. Nem gondolt még rá, hogy hozzájuk hasonló karaktert alkosson?

Watsuki: Imádom az amerikai képregényeket, de épp ezért én magam nem kísérleteznék ilyen történettel. Már az is elég, ha elolvashatom és tisztelhetem őket. Bár megfordult már a fejemben, de csak vázlatokig jutottam.

MN: Jelenleg az Embalmingon dolgozik. Van más projektje is esetleg?

Watsuki: Nincs. Szeretem minél jobban kidolgozni a történeteimet, így jobb, ha egyszerre csak egy projektre koncentrálok; azt hiszem, ez a jövőben is így marad. [a Yamato Takerut meg nyilván egy másik dimenzióban alkotta meg :D]

MN: Még egy utolsó kérdés – számtalan elképesztő karaktert alkotott, de ki a kedvence?

Watsuki: Óóó, ez fogós kérdés… Csak egyet választhatok?

MN: Tudja mit? Legyen három!

Watsuki: (nevet) Akkor… Kenshin, Shishio Makoto… És… Tsumura Tokiko…

MN: Nagyon köszönjük, Watsuki-sensei!

Watsuki: Én köszönöm!

Kurosaki: Én is kérdezhetnék valamit? Később szeretném kitenni a blogomra is.

MN: Persze!

Kurosaki: A mangák általában akcióközpontúak, hemzsegnek bennük a nindzsák, szamurájok, ilyesmik. Ezt keresi egy mangában, emiatt olvas mangát?

MN: Nem igazán. Az akcióért, az igaz, de azért is, ahogy ez összemosódik a hétköznapokkal, és az eredetiség is megfog, ami a mi kultúránkban már elég ritka. És persze a csodás, álomszerű események… Voltaképp azért olvasok mangát, mert sok minden megtalálható benne, ami a nyugati kultúrából hiányzik.

Kurosaki: Nagyon köszönöm!

MN: Mi köszönjük!

Előző bejegyzés
Következő bejegyzés
Hozzászólás

2 hozzászólás

  1. Üdv!

    Remek interjú volt, de tényleg! Eléggé sok mindent meg lehetett ebből tudni.Köszönet érte 🙂

    Válasz
    • Örülök ha tetszett; Watsuki szerencsére jó interjúalany, rengeteg-rengeteg érdekességet árul el a műveiről és persze magáról is 🙂 Bár a régebbi interjúi nincsenek itt fenn, de tudom azokat is ajánlani 🙂

      Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: